támogatásával készült.
Oldalunk az
H-1068 Bp., Városligeti fasor 46-48. - Tel: +36-1-322-82-00 - Fax: +36-1-322-84-21
E-Mail: obkszov@gmail.com
E-Mail: obkszov@gmail.com
A patinás fúvós együttes - a maga másfél évszázados múltjával - a legrégebbi az országban ma még működő bányászzenekarok között. Megalakulása a csolnoki bányászat kezdeteihez kötődik és a korabeli dokumentumok szerint az 1860 as évre tehető.
Nem lehet pontosan megmondani Lieber Ferenc és Koller József mikor kezdte meg zenei tevékenységét a faluban, azonban két 1870-ből származó kottán, az Ő nevük szerepel.
A századforduló elején Hilbert József zenekarában még a kettős hangszerjáték volt jellemző. Zenészei ugyanúgy játszottak hegedűn és trombitán, brácsán és mélyszárnykürtön, cimbalmon és tenorkürtön, valamint, nagybőgőn és tubán. Az esz és B klarinét az, ami gond nélkül megfért mindkét zenekarban. Attól függően választottak hangszert, hogy a dalárdát kísérték vonós együttesként, vagy lakodalomban játszottak fúvós zenekarként. A századfordulón Hilbert József és Fekete Tibor a dalárda vezetője, gondoskodtak arról, hogy a zenekarban csak kottaolvasó emberek ülhessenek. Ebben az időszakban több zenekar is működött a faluban, általában minden kocsmához tartozott egy zenekar, és nagyon odafigyeltek a zene minőségére, mert bizony hamar elterjedt, ha egy zenekar nem játszott szépen.
1922-ben alakult meg a már régóta szorgalmazott levente zenekar Borsányi János és (Ernest) József vezetésével. Ők elsősorban indulókat játszottak, de felelhető volt repertoárjukban hagyományőrző polka, waltzer és ländler is. Szabó István által másolt 1938-as Kiselka Polka széljegyzetéből kiderül, hogy a zenekar nem működött folyamatosan. Arról nincsenek írásos emlékeink, hogy mikor szakadt meg a levente zenekar működése, de a széljegyzetből kiderül, hogy 1938-ban újra alakult. Ők az elsők, akik koncertszerű darabokat is színpadra vittek így 1944-ben lehetőséget kaptak Csajkovszkij Feodora-nyitányát a Magyar Rádióban bemutatni. A lehetőség adott volt, de a történelem illetve a II. világháború közbeszólt, és a fellépés meghiúsult.
A háború egyik zenekar életében sem múlt el nyomtalanul. A behívások után nagyban megcsappant a zenészek száma a faluban, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1945-ben három hónapos állófront viselte meg a falu életét. A hadviselést követő évek az újjáépítésről szóltak Csolnok zenei életében. Ekkor látták igazán hasznát a levente zenekarnak, mert így szinte azonnal el lehetett kezdeni a bányászzenekar szervezését. Lassan hazaérkeztek a frontról a régi zenészek, és a fiatalokból sem volt hiány.
1945-ben Tarkövi János összegyűjtötte a zenészeket Auguszta-telepen és a bánya támogatásával erős fiatal zenekart hozott létre. 1947 és 49 között Seregi József állt a zenekar élén, az együttes azonban hamar felbomlott, illetve egy része beleolvadt a faluban működő bányászzenekarba. A központban ekkora már csak ez az egy együttes működött Tarkövi János vezetésével. A karnagyúr és Szívós Sándor együtt oktatták a gyerekeket kottaolvasásra és hangszerjátékra.
A zeneoktatás iskolai keretek között csak 1963-ban indulhatott meg, a dorogi zeneiskola tagiskolájaként. Ekkor került a faluba Fódi János, aki a klarinét tanszakért felelt. A klarinétoktatás mellett szárnyai alá vette, a 14 fős, ekkor még csak kamaraegyüttesként működő ifjúsági fúvószenészeket. A kamaraegyüttes rohamos tempóban bővült, és gyermekzenekarrá nőtte ki magát. 1968-ban már 38 fő a zenekar taglétszáma. Ugyan ebben az évben az egri Országos Úttörőzenekari Fesztiválon nagy sikert értek el."
A 70-es években a zenekar taglétszáma 56 főre duzzadt, és már nem csak az országhatárokon belül, hanem kívül is óriási sikereket arattak. 1972.-ben a kelet németországi Bernsdorfban mutatkoztak be.
1975. A zenekar legelső nemzetközi megméretetése: A neerpelti Európa Ifjúsági Fesztivál, ahol a Koncert kategóriában első díjat nyertek.
Az ifjúsági zenekar 1985-ben meghívást kapott a rostocki Keleti-tengeri Muzsikus Találkozóra. Rostockban hat önálló szabadtéri koncert, egy felvonulás és egy bemutatkozó, értékelő hangverseny várt a zenekarra..
Az 1986-os wertingeni fellépés talán a zenekar történetének legfényesebb sikere. Az Allgau-Schwabischer Musikbund által szervezett versenyen, a maximális 120 pontból 119-et ért el a zenekar, és Kiemelt első díjat nyert kitüntetéssel.
A Dorogi Szénbányák felszámolásával megszűnt a bányász települések kulturális életének addigi biztos támogatói háttere. A zenekar egyre kevesebb támogatásra számíthatott a fenntartó Dorogi Szénmedence Intézményhálózatától amelyet, 1994-ben teljesen be is szüntettek.
A zenekarnak máshonnan kellett biztosítania fenntartása költségeit. A csolnoki zenekar, nemzetiségi kórus és tánccsoport egyesületet hozott létre Fódi János vezetésével, melyet Csolnok Önkormányzata mind anyagilag mind erkölcsileg támogatott, a mai napig támogat.
A zenekar következő versenye 1994-ben az I. Balatoni Fesztiválon, Veszprémben volt, ahol. Koncert kategóriában III. helyezést, Show kategóriában pedig II. helyezést értek el.
Egy évvel később a zenekar ismét eljut Rostockba, ahol megismételte 1985-ös remek szereplését és ismét Kiemelt első helyezést ért el.
Az elkövetkezendő esztendők ismét a változás évei voltak a zenekar életében. Felnőtt egy generáció, és újabb ifjúsági zenészek érkezetek a "Nagy Fúvószenekarba" A lendület töretlen volt, ám ez az új, zömében fiatalokból álló együttes elhagyta a versenyek világát, és inkább a partnerkapcsolatok ápolására koncentrált. Több ízben megfordultak Jettingen-Scheppachban, valamint Ubstadt-Weicherben.
A Csolnoki Fúvószenekar 2002-ben egészen Luxemburgig utazott, Differdange elnevezésű Nemzetközi Zenei Fesztiválra, ahol a közönség különdíját érdemelte ki.
A siker és az elismerés íze meghozta a kedvet a további versenyekhez. 2003-ban és 2005-ben is nagy sikerrel vett részt a zenekar a Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Fesztiválon Hochenstein Ernstalban. ahol elnyerték a Kiemelt Első Díjat.
2007-től Fódi János karmester mellett Mezei Zoltán társkarmester is bekapcsolódott a zenekar vezetésébe, aki karmesteri tudását Fódi János kurzusán sajátította el.
Napjainkban a zenekar felelevenített egy régi, kedves szokást. Újra jár zenekari táborokba A tavalyi év során, a Tisza-tó partján készült a karácsonyi koncertre, az idei évben, pedig Orosháza vendégszeretetét élvezte egy héten át. A táborok nagyon jó lehetőséget biztosítanak a darabok gyakorlására és a zenekar közösséggé formálásában is nagy szerepük van.
A gazdasági válság, az önkormányzatok szűkös mozgástere és még számos egyéb körülmény okán, 2009-ben létrehozták a Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesületet, melynek célja a zenekar pénzügyi stabilitásának a megalapozása. Szeretnék ezzel is a zenekar javát szolgálni, az elavult sokat használt hangszereket karban tartani, esetenként lecserélni, az egységes egyenruha kérdését megoldani, pályázati pénzeket elnyerni.
A távlati céljaink között szerepel a Csolnoki Fúvószenekar szervezett utánpótlásának biztosítása.
Karmester: Fódi János
Társ karmester: Mezei Zoltán
Nem lehet pontosan megmondani Lieber Ferenc és Koller József mikor kezdte meg zenei tevékenységét a faluban, azonban két 1870-ből származó kottán, az Ő nevük szerepel.
A századforduló elején Hilbert József zenekarában még a kettős hangszerjáték volt jellemző. Zenészei ugyanúgy játszottak hegedűn és trombitán, brácsán és mélyszárnykürtön, cimbalmon és tenorkürtön, valamint, nagybőgőn és tubán. Az esz és B klarinét az, ami gond nélkül megfért mindkét zenekarban. Attól függően választottak hangszert, hogy a dalárdát kísérték vonós együttesként, vagy lakodalomban játszottak fúvós zenekarként. A századfordulón Hilbert József és Fekete Tibor a dalárda vezetője, gondoskodtak arról, hogy a zenekarban csak kottaolvasó emberek ülhessenek. Ebben az időszakban több zenekar is működött a faluban, általában minden kocsmához tartozott egy zenekar, és nagyon odafigyeltek a zene minőségére, mert bizony hamar elterjedt, ha egy zenekar nem játszott szépen.
1922-ben alakult meg a már régóta szorgalmazott levente zenekar Borsányi János és (Ernest) József vezetésével. Ők elsősorban indulókat játszottak, de felelhető volt repertoárjukban hagyományőrző polka, waltzer és ländler is. Szabó István által másolt 1938-as Kiselka Polka széljegyzetéből kiderül, hogy a zenekar nem működött folyamatosan. Arról nincsenek írásos emlékeink, hogy mikor szakadt meg a levente zenekar működése, de a széljegyzetből kiderül, hogy 1938-ban újra alakult. Ők az elsők, akik koncertszerű darabokat is színpadra vittek így 1944-ben lehetőséget kaptak Csajkovszkij Feodora-nyitányát a Magyar Rádióban bemutatni. A lehetőség adott volt, de a történelem illetve a II. világháború közbeszólt, és a fellépés meghiúsult.
A háború egyik zenekar életében sem múlt el nyomtalanul. A behívások után nagyban megcsappant a zenészek száma a faluban, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1945-ben három hónapos állófront viselte meg a falu életét. A hadviselést követő évek az újjáépítésről szóltak Csolnok zenei életében. Ekkor látták igazán hasznát a levente zenekarnak, mert így szinte azonnal el lehetett kezdeni a bányászzenekar szervezését. Lassan hazaérkeztek a frontról a régi zenészek, és a fiatalokból sem volt hiány.
1945-ben Tarkövi János összegyűjtötte a zenészeket Auguszta-telepen és a bánya támogatásával erős fiatal zenekart hozott létre. 1947 és 49 között Seregi József állt a zenekar élén, az együttes azonban hamar felbomlott, illetve egy része beleolvadt a faluban működő bányászzenekarba. A központban ekkora már csak ez az egy együttes működött Tarkövi János vezetésével. A karnagyúr és Szívós Sándor együtt oktatták a gyerekeket kottaolvasásra és hangszerjátékra.
A zeneoktatás iskolai keretek között csak 1963-ban indulhatott meg, a dorogi zeneiskola tagiskolájaként. Ekkor került a faluba Fódi János, aki a klarinét tanszakért felelt. A klarinétoktatás mellett szárnyai alá vette, a 14 fős, ekkor még csak kamaraegyüttesként működő ifjúsági fúvószenészeket. A kamaraegyüttes rohamos tempóban bővült, és gyermekzenekarrá nőtte ki magát. 1968-ban már 38 fő a zenekar taglétszáma. Ugyan ebben az évben az egri Országos Úttörőzenekari Fesztiválon nagy sikert értek el."
A 70-es években a zenekar taglétszáma 56 főre duzzadt, és már nem csak az országhatárokon belül, hanem kívül is óriási sikereket arattak. 1972.-ben a kelet németországi Bernsdorfban mutatkoztak be.
1975. A zenekar legelső nemzetközi megméretetése: A neerpelti Európa Ifjúsági Fesztivál, ahol a Koncert kategóriában első díjat nyertek.
Az ifjúsági zenekar 1985-ben meghívást kapott a rostocki Keleti-tengeri Muzsikus Találkozóra. Rostockban hat önálló szabadtéri koncert, egy felvonulás és egy bemutatkozó, értékelő hangverseny várt a zenekarra..
Az 1986-os wertingeni fellépés talán a zenekar történetének legfényesebb sikere. Az Allgau-Schwabischer Musikbund által szervezett versenyen, a maximális 120 pontból 119-et ért el a zenekar, és Kiemelt első díjat nyert kitüntetéssel.
A Dorogi Szénbányák felszámolásával megszűnt a bányász települések kulturális életének addigi biztos támogatói háttere. A zenekar egyre kevesebb támogatásra számíthatott a fenntartó Dorogi Szénmedence Intézményhálózatától amelyet, 1994-ben teljesen be is szüntettek.
A zenekarnak máshonnan kellett biztosítania fenntartása költségeit. A csolnoki zenekar, nemzetiségi kórus és tánccsoport egyesületet hozott létre Fódi János vezetésével, melyet Csolnok Önkormányzata mind anyagilag mind erkölcsileg támogatott, a mai napig támogat.
A zenekar következő versenye 1994-ben az I. Balatoni Fesztiválon, Veszprémben volt, ahol. Koncert kategóriában III. helyezést, Show kategóriában pedig II. helyezést értek el.
Egy évvel később a zenekar ismét eljut Rostockba, ahol megismételte 1985-ös remek szereplését és ismét Kiemelt első helyezést ért el.
Az elkövetkezendő esztendők ismét a változás évei voltak a zenekar életében. Felnőtt egy generáció, és újabb ifjúsági zenészek érkezetek a "Nagy Fúvószenekarba" A lendület töretlen volt, ám ez az új, zömében fiatalokból álló együttes elhagyta a versenyek világát, és inkább a partnerkapcsolatok ápolására koncentrált. Több ízben megfordultak Jettingen-Scheppachban, valamint Ubstadt-Weicherben.
A Csolnoki Fúvószenekar 2002-ben egészen Luxemburgig utazott, Differdange elnevezésű Nemzetközi Zenei Fesztiválra, ahol a közönség különdíját érdemelte ki.
A siker és az elismerés íze meghozta a kedvet a további versenyekhez. 2003-ban és 2005-ben is nagy sikerrel vett részt a zenekar a Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Fesztiválon Hochenstein Ernstalban. ahol elnyerték a Kiemelt Első Díjat.
2007-től Fódi János karmester mellett Mezei Zoltán társkarmester is bekapcsolódott a zenekar vezetésébe, aki karmesteri tudását Fódi János kurzusán sajátította el.
Napjainkban a zenekar felelevenített egy régi, kedves szokást. Újra jár zenekari táborokba A tavalyi év során, a Tisza-tó partján készült a karácsonyi koncertre, az idei évben, pedig Orosháza vendégszeretetét élvezte egy héten át. A táborok nagyon jó lehetőséget biztosítanak a darabok gyakorlására és a zenekar közösséggé formálásában is nagy szerepük van.
A gazdasági válság, az önkormányzatok szűkös mozgástere és még számos egyéb körülmény okán, 2009-ben létrehozták a Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesületet, melynek célja a zenekar pénzügyi stabilitásának a megalapozása. Szeretnék ezzel is a zenekar javát szolgálni, az elavult sokat használt hangszereket karban tartani, esetenként lecserélni, az egységes egyenruha kérdését megoldani, pályázati pénzeket elnyerni.
A távlati céljaink között szerepel a Csolnoki Fúvószenekar szervezett utánpótlásának biztosítása.
Karmester: Fódi János
Társ karmester: Mezei Zoltán
A Csolnoki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
Bányász művészeti csoportok, közösségek
A kulturális egyesület 1993-ban alakult az akkor már aktívan működő, nagy múltú Bányász Fúvószenekarból, a Nemzetiségi Vegyes Kórusból és Ifjúsági Tánccsoportból.
Az utánpótlás biztosítása érdekében napjainkban csatlakozott az egyesülethez egy gyermek-tánc-csoport, így ma négy csoport alkotja az egyesületet - külön külön, de együttesen is nagy sikerrel reprezentálva településünket és a sváb nemzetiségi kultúrát úgy belföldön, mint határainkon túl. A csoportok aktív szerepet vállalnak Csolnok társadalmi-kulturális életében - a Falunapokon, nemzetiségi műsorokon, a bányásznapi megemlékezéseken, egyházi ünnepeken és egyéb műsorok alkalmával. A z egyesület fontos feladatának tekinti a bányász múlt zenei örökségének őrzését, a bányász hagyományok ápolását és továbbvitelét.
A csoportok a magyarországi német kulturális értékek megőrzésén munkálkodnak. Szívügyük a népzene- és népdalkincs, valamint a tánchagyományok gyűjtése, ápolása és széleskörű terjesztése.
A z egyesület fontos feladatának tekinti a bányász múlt zenei örökségének őrzését, a bányász hagyományok ápolását és továbbvitelét.
Az utánpótlás biztosítása érdekében napjainkban csatlakozott az egyesülethez egy gyermek-tánc-csoport, így ma négy csoport alkotja az egyesületet - külön külön, de együttesen is nagy sikerrel reprezentálva településünket és a sváb nemzetiségi kultúrát úgy belföldön, mint határainkon túl. A csoportok aktív szerepet vállalnak Csolnok társadalmi-kulturális életében - a Falunapokon, nemzetiségi műsorokon, a bányásznapi megemlékezéseken, egyházi ünnepeken és egyéb műsorok alkalmával. A z egyesület fontos feladatának tekinti a bányász múlt zenei örökségének őrzését, a bányász hagyományok ápolását és továbbvitelét.
A csoportok a magyarországi német kulturális értékek megőrzésén munkálkodnak. Szívügyük a népzene- és népdalkincs, valamint a tánchagyományok gyűjtése, ápolása és széleskörű terjesztése.
A z egyesület fontos feladatának tekinti a bányász múlt zenei örökségének őrzését, a bányász hagyományok ápolását és továbbvitelét.
|
A Csolnoki Fúvószenekar
|
A Csolnoki Vegyes Kórus
A Német Nemzetiségi Vegyes Kórus 1951-ben alakult. Többszöri megszakítás után 1986-ban alakult újjá, azóta folyamatosan működik. Műsorán helyi gyűjtésű, valamint az ország egyéb német lakta régióiból származó népdalok szerepelnek. Fennállása 55 éve óta számos hazai és nemzetközi sikert tudhat magáénak, ezek közül a legfrissebb a 2007-ben elért "Arany Rozmaring" minősítés, melyet a Magyarországi Német Énekkarok Országos Fesztiválján nyert el.
A kórus karmestere Fódi János, vezetője Major Róbert.
A kórus karmestere Fódi János, vezetője Major Róbert.
|
A Csolnoki Tánccsoport
A Német Nemzetiségi Tánccsoport 1990-ben alakult. Repertoárjukban főként helyi gyűjtésű táncok szerepelnek, de Wenczl József és Manninger Miklós koreográfiáit, valamint német és osztrák táncokat is szívesen visznek színpadra. Megalakulásuk óta számos hazai és külföldi sikert arattak. 2005-ben a Magyarországi Német Felnőtt Tánccsoportok Országos Fesztiválján arany minősítést értek el.
A tánccsoport vezetője Tafferner Ingrid.
A tánccsoport vezetője Tafferner Ingrid.
|
