támogatásával készült.
Oldalunk az
H-1068 Bp., Városligeti fasor 46-48. - Tel: +36-1-322-82-00 - Fax: +36-1-322-84-21
E-Mail: obkszov@gmail.com
E-Mail: obkszov@gmail.com
Perecesen, 1911-ben fiatal, tizenéves gyerekekből alakult meg egy ifjúsági zenekar, a mai bányászzenekar elődje. Abban az időben a bánya volt a bányász településen szerveződő kulturális- és sportélet mecénása, a bányászok, - a szakszervezeti testületek kezdeményezésére - havi bérük 0,5%-t ajánlották fel a zenekar támogatására.
A huszonhárom főből álló bányászzenekar első bemutatkozására 1912. május 1-én került sor, amikor a zenészek felvonulással és térzenével szórakoztatták a közönséget. Részt vettek a település rendezvényein, a bányaüzemben szervezett ünnepségeken.
A megalakulás óta szomorú kötelezettsége volt a zenekarnak az is, hogy ingyenesen közreműködtek a bányásztemetéseken. Ezt a hagyományt, a kegyeleti szertartásokon való zenei szereplést napjainkban is ellátja a bányászzenekar.
Az együttes az I. világháború viszontagságos időszakában katona zenekarként előbb Mezőkövesden, majd négy éven át Kóka János karnagy vezényletével a Miskolci 13. Honvéd Gyalogezred állományában szolgált.
A két háború közötti időszak a zenekari élet megerősödését, fellendülését hozta. A korábbi fúvószenekar, szimfonikus zenekarrá bővült és Wassely Ferenc karmester kiváló munkája eredményeként jól felkészült, színvonalas együttessé fejlődött. Hétvégeken sikeres szabadtéri koncerteket adtak a kultúrház udvarán, ahová a fülbemászó operett melódiák, csárdások, keringők dallamai vonzották Pereces és a környék lakosságát.
1938 jelentős év volt Pereces életében. Ekkor építették fel a szabadtéri színpadot, amely az országban a szegedi után a második ilyen létesítmény volt. A bányatelep virágzó kulturális életének meghatározó részét jelentette a zenekar, mint az országos hírűvé lett perecesi szabadtéri játékok kísérő zenekara.
A világháború után különböző szakmai és személyes viták, rivális versengések, karnagyok cserélődése miatt a zenekar működése többször válságba került és a megszűnés veszélye is fenyegette.
A zűrzavaros időszak az 1960-as évek elején ért véget, amikor is Mentényi Ernő karmestert kérték fel a Perecesi Bányászzenekar vezetésére. Keze alatt a zenekar helyzete stabilizálódott és erősödött a szakmai munka. A bánya hatékonyabb támogatásával a település kulturális és sport életének irányítása a bányászszakszervezet égisze alá került.
Ebben az időszakban új lendületet kapott a zenekar fejlődése. A fellépések száma évente 160-180 volt, a zenekar minden jelentősebb versenyen és fesztiválon részt vett, számtalan díjat, elismerést szerzett.
A perecesi zenekart ekkor az ország tizenkét legjobb zenekara között tartották számon. 1968-ban "Ezüst-lant", 1972-ben "Arany-lant" minősítést kapott, majd 1980-ban elnyerték a "Koncert Fúvószenekar" kitüntető minősítést.
2004-ben a lyukóbánya bezárásával megszűnt a korábbi biztos támogatói háttér, a zenekar működéséhez szükséges feltételek egyre szűkösebbé váltak.A Perecesi Bányász Fúvószenekar azóta a Bányász Szakszervezeti Klubkönyvtár utódszervezete, a Bányász Kulturális Egyesület fenntartásában működik.
Tagjainak száma 35-38 fő, örömteli, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be az együttes munkájába, így az utánpótlás biztosított. A fenntartó egyesület pályázatokkal, támogatók megnyerésével, önkormányzati segítséggel és egyéb forrásokkal biztosítja a zenekar folyamatos működését.
A zenekar karnagya Kovács Miklós, aki 1977-től tagja az együttesnek. Először 1980-tól tíz éven át, majd az ezredfordulótól kezdődően a mai napig ő áll a nagy múltú bányászzenekar élén. Kovács Miklós képesített karnagy, zenetanár. Kiváló zenei szakember és személyiség, akit muzsikusai kedvelnek, és nagyra becsülnek.
A Bányász Fúvószenekar állandó résztvevője, közreműködője a helyi és városi rendezvényeknek (nemzeti ünnepek, bányásznapok, falunapok stb.) Rendszeresen fellép a "Miskolci Nyár" programjain, felvonulásokon, térzenéken, hangversenyeken szerepel. Tevékenységük elismeréseként a város képviselőtestülete 2008-ban "Miskolci Gyémántok" díjjal tüntette ki.
Az együttes a korábbi időszakban több külföldi meghívásnak is eleget tett. Jártak Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is, kapcsolataikat folyamatosan ápolják.
Évtizedek óta jelen vannak a hazai bányász és egyéb országos fúvószenekari találkozókon, fesztiválokon. Állandó résztvevői a 25 éves múltra visszatekintő Bányász Fúvószenekarok és Amatőr Művészeti Együttesek Kazincbarcikai Országos Találkozójának.
A Perecesi Bányász Fúvószenekar évszázados fennállása során mindvégig elkötelezetten ápolta és őrizte a zenei hagyományokat, a fúvósmuzsika kulturális értékeit. Arra törekedett, hogy fellépéseivel zenei élményt nyújtson a közönségnek, újabb híveket szerezzen a fúvószenének.
Repertoárjuk széles skálán mozog: a hagyományos fúvószenei műfajok mellett egyaránt megtalálhatóak opera-, operett- és musical átiratok, de kedvelt filmslágerek és egyvelegek is. Műsorválasztásukban megfér egymás mellett a múlt hagyománya és a kortárs zenei világ.
A zenekar létrejöttét és száz éves működését alapvetően a bányászatnak köszönhette. Ezért számukra meghatározó és megtisztelő feladat volt és marad a jövőben is a szakmai múlt tisztelete, a bányász tradíciók őrzése és átörökítése az utókorra.
A 100 éves Perecesi Bányász Fúvószenekar ma az ország egyik legrégebben működő bányászzenekara. A nagy múltú együttes évszázados létével és munkásságával maga is részét képezi annak a sokszínű és gazdag bányászhagyománynak, melyet oly elkötelezetten őriz és ápol évtizedek óta.
A huszonhárom főből álló bányászzenekar első bemutatkozására 1912. május 1-én került sor, amikor a zenészek felvonulással és térzenével szórakoztatták a közönséget. Részt vettek a település rendezvényein, a bányaüzemben szervezett ünnepségeken.
A megalakulás óta szomorú kötelezettsége volt a zenekarnak az is, hogy ingyenesen közreműködtek a bányásztemetéseken. Ezt a hagyományt, a kegyeleti szertartásokon való zenei szereplést napjainkban is ellátja a bányászzenekar.
Az együttes az I. világháború viszontagságos időszakában katona zenekarként előbb Mezőkövesden, majd négy éven át Kóka János karnagy vezényletével a Miskolci 13. Honvéd Gyalogezred állományában szolgált.
A két háború közötti időszak a zenekari élet megerősödését, fellendülését hozta. A korábbi fúvószenekar, szimfonikus zenekarrá bővült és Wassely Ferenc karmester kiváló munkája eredményeként jól felkészült, színvonalas együttessé fejlődött. Hétvégeken sikeres szabadtéri koncerteket adtak a kultúrház udvarán, ahová a fülbemászó operett melódiák, csárdások, keringők dallamai vonzották Pereces és a környék lakosságát.
1938 jelentős év volt Pereces életében. Ekkor építették fel a szabadtéri színpadot, amely az országban a szegedi után a második ilyen létesítmény volt. A bányatelep virágzó kulturális életének meghatározó részét jelentette a zenekar, mint az országos hírűvé lett perecesi szabadtéri játékok kísérő zenekara.
A világháború után különböző szakmai és személyes viták, rivális versengések, karnagyok cserélődése miatt a zenekar működése többször válságba került és a megszűnés veszélye is fenyegette.
A zűrzavaros időszak az 1960-as évek elején ért véget, amikor is Mentényi Ernő karmestert kérték fel a Perecesi Bányászzenekar vezetésére. Keze alatt a zenekar helyzete stabilizálódott és erősödött a szakmai munka. A bánya hatékonyabb támogatásával a település kulturális és sport életének irányítása a bányászszakszervezet égisze alá került.
Ebben az időszakban új lendületet kapott a zenekar fejlődése. A fellépések száma évente 160-180 volt, a zenekar minden jelentősebb versenyen és fesztiválon részt vett, számtalan díjat, elismerést szerzett.
A perecesi zenekart ekkor az ország tizenkét legjobb zenekara között tartották számon. 1968-ban "Ezüst-lant", 1972-ben "Arany-lant" minősítést kapott, majd 1980-ban elnyerték a "Koncert Fúvószenekar" kitüntető minősítést.
2004-ben a lyukóbánya bezárásával megszűnt a korábbi biztos támogatói háttér, a zenekar működéséhez szükséges feltételek egyre szűkösebbé váltak.A Perecesi Bányász Fúvószenekar azóta a Bányász Szakszervezeti Klubkönyvtár utódszervezete, a Bányász Kulturális Egyesület fenntartásában működik.
Tagjainak száma 35-38 fő, örömteli, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be az együttes munkájába, így az utánpótlás biztosított. A fenntartó egyesület pályázatokkal, támogatók megnyerésével, önkormányzati segítséggel és egyéb forrásokkal biztosítja a zenekar folyamatos működését.
A zenekar karnagya Kovács Miklós, aki 1977-től tagja az együttesnek. Először 1980-tól tíz éven át, majd az ezredfordulótól kezdődően a mai napig ő áll a nagy múltú bányászzenekar élén. Kovács Miklós képesített karnagy, zenetanár. Kiváló zenei szakember és személyiség, akit muzsikusai kedvelnek, és nagyra becsülnek.
A Bányász Fúvószenekar állandó résztvevője, közreműködője a helyi és városi rendezvényeknek (nemzeti ünnepek, bányásznapok, falunapok stb.) Rendszeresen fellép a "Miskolci Nyár" programjain, felvonulásokon, térzenéken, hangversenyeken szerepel. Tevékenységük elismeréseként a város képviselőtestülete 2008-ban "Miskolci Gyémántok" díjjal tüntette ki.
Az együttes a korábbi időszakban több külföldi meghívásnak is eleget tett. Jártak Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is, kapcsolataikat folyamatosan ápolják.
Évtizedek óta jelen vannak a hazai bányász és egyéb országos fúvószenekari találkozókon, fesztiválokon. Állandó résztvevői a 25 éves múltra visszatekintő Bányász Fúvószenekarok és Amatőr Művészeti Együttesek Kazincbarcikai Országos Találkozójának.
A Perecesi Bányász Fúvószenekar évszázados fennállása során mindvégig elkötelezetten ápolta és őrizte a zenei hagyományokat, a fúvósmuzsika kulturális értékeit. Arra törekedett, hogy fellépéseivel zenei élményt nyújtson a közönségnek, újabb híveket szerezzen a fúvószenének.
Repertoárjuk széles skálán mozog: a hagyományos fúvószenei műfajok mellett egyaránt megtalálhatóak opera-, operett- és musical átiratok, de kedvelt filmslágerek és egyvelegek is. Műsorválasztásukban megfér egymás mellett a múlt hagyománya és a kortárs zenei világ.
A zenekar létrejöttét és száz éves működését alapvetően a bányászatnak köszönhette. Ezért számukra meghatározó és megtisztelő feladat volt és marad a jövőben is a szakmai múlt tisztelete, a bányász tradíciók őrzése és átörökítése az utókorra.
A 100 éves Perecesi Bányász Fúvószenekar ma az ország egyik legrégebben működő bányászzenekara. A nagy múltú együttes évszázados létével és munkásságával maga is részét képezi annak a sokszínű és gazdag bányászhagyománynak, melyet oly elkötelezetten őriz és ápol évtizedek óta.
Perecesi Bányász Fúvószenekar
|
|
|
|||
|
|
|
Bányász művészeti csoportok, közösségek